Eladná vagy kiadná ingatlanát, de nem tudja , hogy hogyan?!

Tapasztalataink szerint az ingatlantulajdonosok szinte minden tranzakció előtt azonos problémákkal néznek szembe.

Vegyünk néhány esetet.

• Eladná vagy kiadná ingatlanát, de nem tudja hogy mi a reális ár?
• Esetleg tanácstalan, hogy hogyan kezdjen neki?
• Milyen fórumokon hirdessen?
• Ezek a hirdetések milyen kiadásokkal járnak?
• Hogyan „szűrheti” meg, hogy az érdeklődő potenciális-e?
• Stb.

És még számos kérdések, problémák léphetnek fel az eladás, kiadás során.

Irodánk széleskörű szolgáltatásai megoldást nyújtanak Önnek, hogy nyugodtan és elégedetten bonyolítsa le az ingatlanát érintő tranzakcióit Társértékesítőink segítségével.

Exkluzív megbízás (Platina csomag)

• Potenciális ügyfelek keresése
• Ingatlanát az internetes portálakon folyamatosan hirdetjük
• Hívások fogadása, mutatások ütemezése
• Szerződések előkészítése és megtárgyalása
• kapcsolattartás a vevőkkel vagy a vevőt képviselő személlyel
• Ingyenes és bank semleges hiteltanácsadás
• Összehasonlító piacelemzés az ingatlan árára vonatkozóan
• Folyamatos kapcsolattartás és visszajelzés az eladó részére
• Alaprajz elkészítése
• Staging (Tanácsadás az ingatlan mutatására történő felkészítésével kapcsolatban.)
• Az ingatlan megjelenítése az értékesítő heti körlevelében
• Az ingatlan megjelenítése az értékesítő havi hírlevelében
• Együttműködő irodáink tájékoztatása az „új” megbízásról
• Kirakati vitrinben való hirdetés megjelenítése
• Eladó tábla kihelyezése
• Egyéb nyomtatott sajtóban való hirdetés megjelenítés
• Szórólapon való feltüntetés
• Költöztető autó biztosítása (ennek feltételeit a szerződéskötéskor tisztázni kell)

Fél exkluzív megbízás (Ezüst csomag)

• Potenciális ügyfelek keresése
• Ingatlanát az internetes portálakon folyamatosan hirdetjük
• Hívások fogadása, mutatások ütemezése
• Szerződések előkészítése és megtárgyalása
• kapcsolattartás a vevőkkel vagy a vevőt képviselő személlyel
• Ingyenes és bank semleges hiteltanácsadás
• Összehasonlító piacelemzés az ingatlan árára vonatkozóan
• Folyamatos kapcsolattartás és visszajelzés az eladó részére
• Alaprajz elkészítése
• Staging (Tanácsadás az ingatlan mutatására történő felkészítésével kapcsolatban.)
• Az ingatlan megjelenítése az értékesítő heti körlevelében
• Az ingatlan megjelenítése az értékesítő havi hírlevelében
• Együttműködő irodáink tájékoztatása az „új”megbízásról

Nyílt megbízás (Bronz csomag)

• Potenciális ügyfelek keresése
• Ingatlanát az internetes portálakon folyamatosan hirdetjük
• Hívások fogadása, mutatások ütemezése
• Szerződések előkészítése és megtárgyalása
• kapcsolattartás a vevőkkel vagy a vevőt képviselő személlyel
• Ingyenes és bank semleges hiteltanácsadás
• Összehasonlító piacelemzés az ingatlan árára vonatkozóan
• Folyamatos kapcsolattartás és visszajelzés az eladó részére
• Alaprajz elkészítése
• Staging (Tanácsadás az ingatlan mutatására történő felkészítésével kapcsolatban.)

Az ingatlanspecialisták irodánkban dolgozó Társértékesítők, akik folyamatos képzési és oktatási rendszerünknek köszönhetően a legjobbak az adott térségben dolgozó értékesítők között.

Megbízási szerződéseiket egy általuk jól ismert területen kötik, kínálatuk túlnyomórészt azonos típusú ingatlanokból áll.

Adás-vétel
Az adásvételi szerződés alapján az eladó fő kötelezettségei: az ingatlan tulajdonjogának átruházása, és az ingatlan birtokba adása a vevőnek. A vevő ezzel szemben a dolog átvételére, és vételár megfizetésére köteles. Csak az írásba foglalt adásvételi szerződés tekinthető érvényesnek, feltéve ha abból a szerződés lényeges tartalma - a szerződő felek valamint az értékesítésre kerülő ingatlan adatai, a vételár, a vételár megfizetésének módja, határideje, valamint az ingatlan birtokba vételének időpontja - egyértelműen megállapítható. Ingatlan esetén a tulajdonjog megszerzéséhez az adásvételi szerződés megkötésén túl szükség van a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére is. A bejegyzés alapjául szolgáló okiratokkal szemben az ingatlan-nyilvántartási törvény szigorú alaki és tartalmi követelményeket állapít meg. Tulajdonjogot kizárólag az ingatlan-nyilvántartásban szereplő tulajdonostól lehet szerezni. Gyakran előfordul azonban, hogy az eladó tulajdonjoga nincs ugyan bejegyezve, de bejegyzésre alkalmas okirattal (adásvételi, ajándékozási szerződés, stb.) és széljeggyel igazolja a tulajdonjogát. Ilyenkor - feltéve hogy a tulajdonosi láncolat a széljegyek bejegyzésekor nem szakad meg - nincs akadálya az új tulajdonos ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének sem. Az adásvételi szerződés megkötése során az eladó az ingatlan lényeges tulajdonságairól, az ingatlannal kapcsolatos fontos körülményekről, különösen az ingatlanra vonatkozó jogokról és terhekről (pl. haszonélvezeti jog, zálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom, telki szolgalmi jog) köteles a vevőt tájékoztatni. A tájékoztatással egyidejűleg a fentiek igazolására szolgáló okiratokat is át kell adni. A tájékoztatási kötelezettség elmulasztása az adásvételi szerződés érvénytelenségét és kártérítést vonhat maga után.

Ha a vevő az adásvételi szerződés aláírásakor csak foglalót vagy előleget fizet, az eladó a vételár teljes kiegyenlítéséig a tulajdonjogát fenntarthatja. A vevő a birtokbavétel napjától kezdve szedi az ingatlan hasznait, viseli a terheit, valamint azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni (kárveszély).

Az adásvételi szerződés alapján az eladót szavatosság terheli a vevő tulajdonszerzéséért, azaz az eladó szavatolja, hogy harmadik személynek nincs olyan joga az ingatlanon, amely a tulajdonjog megszerzését akadályozza vagy korlátozza (pl. elidegenítési és terhelési tilalom, haszonélvezeti jog, más személy elővásárlási joga stb.). Az eladót terhelő szavatosság kiterjed arra is, hogy a vevő az átruházott tulajdonjogot korlátozástól mentesen szerezze meg; ha pedig a tulajdonjogot a szerződésben megjelölt terhekkel együtt ruházták át, akkor arra, hogy a megjelölteken felül az ingatlan egyébként tehermentes legyen. Nincs akadálya annak sem, hogy a vevő terhekkel együtt szerezze meg az ingatlant, ilyenkor azonban ezt a körülményt a vételár meghatározásánál figyelembe kell venni (pl. az eladó haszonélvezeti jogot tart fenn magának).

Az átadással és az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapot rendezésével kapcsolatos költségek az eladót, míg a szerződéskötéssel, az átvétellel és a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésével kapcsolatos költségek (ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték) a vevőt terhelik. A vevőnek kell megfizetnie a tulajdon-átruházási illetéket (visszterhes vagyonátruházási illeték) is.

Ajándékozás
Az ajándékozási szerződés lényege abban rejlik, hogy a megajándékozott ingyenesen - ellenérték fizetése nélkül - szerez tulajdont. Ingatlan ajándékozása esetén a szerződést írásba kell foglalni, s a tulajdonszerzéshez - az adásvételhez hasonlóan - ingatlan-nyilvántartási bejegyzés is szükséges. Ezért a szerződésnek tartalmaznia kell azokat a kellékeket, amelyeket az ingatlan-nyilvántartási törvény a bejegyzésre alkalmas okiratokra előír. Célszerű utalni a felek között fennálló esetleges rokonsági kapcsolatra is, mert ez a tény az illeték mértékét befolyásolja. Tulajdonjog fenntartása Az eladó az adásvételi szerződés megkötésekor tulajdonjogát írásban, a vételár teljes kiegyenlítéséig fenntarthatja. (Ha az átadás/birtokba adás nem vezet a tulajdonjog megszerzéséhez, akkor az eladó tulajdonjogának fenntartásáról beszélünk.) A vételárhátralék megfizetésével egyidejűleg az eladó köteles - külön nyilatkozattal - a vevő tulajdonszerzéséhez hozzájárulni. Közös tulajdon: Közös tulajdonról van szó, ha a tulajdonjog ugyanazon az ingatlanon, meghatározott hányadok szerint több személyt illet meg. A tulajdonostársak mindegyike jogosult az ingatlan birtoklására és használatára. Az ingatlan hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban terhelik őket a fenntartással járó és az ingatlannal kapcsolatos egyéb kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik az ingatlanban beállott kárt is. Saját tulajdoni hányadával bármelyik tulajdonostárs szabadon rendelkezhet, a többi tulajdonostársat azonban harmadik személyekkel szemben elővásárlási, elő bérleti, illetőleg elő haszonbérleti jog illeti meg. APEH Adatlap
Ingatlan, vagyoni értékű jog visszterhes átruházása esetén az eladó adatait (adóazonosító szám, természetes azonosító adatok) a 400 APEH adatlapon kell az adóhatósággal közölni. Az adatlapot az eladó köteles kitöltve és aláírva a vevőnek átadni. A vevő az adatlapot átruházásra irányuló szerződéssel együtt a földhivatalhoz benyújtja. Az APEH részére történő továbbítás a földhivatal kötelezettsége.

Bevétel, elszámolható költségek
Bevételnek tekintendő minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez, így az eladási ár, a cserébe kapott dolog szokásos piaci értéke, valamint gazdasági társaságban való apportálás esetén a vagyontárgynak a társasági szerződésben meghatározott értéke. A cserét úgy kell tekinteni, mintha a felek külön-külön adásvételi szerződéseket kötöttek volna.

Csere
A csereszerződésben a felek az ingatlanok tulajdonának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget, azaz mindegyik fél eladó a saját szolgáltatása, és vevő a másik fél szolgáltatása tekintetében. A csereszerződés annyiban különbözik az adásvételtől, hogy a tulajdonjog átruházásáért ellenszolgáltatásként egyik vevő sem vételárat fizet, hanem a saját tulajdonjogának átruházását vállalja.

Elidegenítési és terhelési tilalom
Az elidegenítési és terhelési tilalom a tulajdonnal való rendelkezés jogát korlátozza. A tilalom alapján nem lehet az ingatlan tulajdonjogát másra átruházni, az ingatlant megterhelni, vagy biztosítékul felajánlani. Az elidegenítési és terhelési tilalom jogszabályon, bírósági határozaton és szerződésen alapulhat, célja, hogy más személynek az ingatlannal kapcsolatos valamely jogát (pl. jelzálogjog, vételi jog, öröklési szerződés) biztosítsa.

Előleg
Az adásvételi szerződésben a felek megállapodhatnak abban, hogy a vevő a vételárat a szerződésben megjelölt időpontokban és részletekben fizeti meg. Az előleget (vételárrészletet) a teljes vételárba be kell számítani, s amennyiben a szerződés utóbb mégis meghiúsul a már megfizetett előleg visszajár.

Építmény
A rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, mely a talaj, a víz vagy azok feletti légtér természetes állapotának tartós megváltoztatásával, beépítésével jön létre. Az építmény lehet épület, sajátos építmény és műtárgy.

Épület
Az olyan építmény, mely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés céljából, a gáz, a folyadék és az egyéb ömlesztett anyag tárolására és szállítására szolgáló műszaki alkotások (műtárgyak) kivételével.

Foglaló
Az adásvételi szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül a vevő foglalót adhat. A szerződés megkötésekor átadott pénzösszeget csak akkor lehet foglalónak tekinteni, ha ez a rendeltetése a szerződésből kétségtelenül kitűnik (a szerződésben kifejezetten meg kell jelölni, hogy a vevő a pénzösszeget foglalóként és nem előlegként adta). Amennyiben a szerződést teljesítik, a foglalót a vételárba be kell számítani, ha pedig a szerződés olyan okból szűnik meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár. A teljesítés meghiúsulása esetén, a meghiúsulásért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót pedig kétszeresen köteles visszatéríteni. (Ha a vevő hibájából hiúsul meg a szerződéskötés, akkor az eladónak az átadott foglalót nem kell visszafizetnie, ellenkező esetben, ha az eladó hibájából hiúsul meg az ügylet, a vevő a foglaló kétszeresét követelheti vissza.)

Földrészlet
a.) a föld felszínének természetben összefüggő, közigazgatási vagy belterületi határ által megszakított területe, melynek minden részén azonosak a tulajdonjogi (vagyonkezelői) viszonyok.
b.) az építési telek
c.) utak, terek, vasutak, csatornák elágazással és kereszteződéssel, valamint közigazgatási vagy belterületi határ által - országos közút, vasút vagy hajózható csatornakivételével - meg nem szakított részei, melyek tulajdonosa (vagy vagyonkezelője) azonos.

Hagyaték
A hagyaték az elhunyt embernek (örökhagyónak) a vagyona, amely a halálával az örökösökre száll át. A hagyatékba tartoznak az örökhagyót megillető, pénzben kifejezhető értékkel bíró jogok és kötelezettségek.

Használat
A használat jogánál fogva a jogosult a dolgot a saját, valamint együtt élő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja, és hasznait szedheti. A használat jogának gyakorlása másnak nem engedhető át. A használat joga személyhez kötött, korlátozott jog.

Haszonélvezet
Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, és hasznait szedheti.

Jelzálogjog
A zálogjog olyan, a szerződést biztosító mellékkötelezettség, amely alapján a jogosult a pénzbeli követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít.

Lakástulajdon
Lakástulajdonnak minősül:
1. lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel
2. az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten található lakóház, a hozzá tartozó kivett területtel együtt. Lakásnak minősül az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény is, amennyiben annak készültségi foka a szerkezet kész állapotot (elkészült és ráépített tetőszerkezet) eléri.
Nem minősül lakástulajdonnak:
1. a lakóépülethez tartozó földrészleten létesített, a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült (garázs, műhely, üzlet, gazdasági épület stb.), továbbá
2. az ingatlan-nyilvántartásban lakóházként (lakásként) nyilvántartott olyan épület, amelyet az illetékkötelezettség keletkezését megelőzően már legalább 5 éve más célra hasznosítanak

Műtárgy
Az az építményfajta, amelyen (amelyben) emberek csak karbantartási, közlekedési céllal vagy rendkívüli esetben ideiglenes céllal tartózkodnak. Mindezek alapján sajátos építmény a folyón átívelő híd, de műtárgy - építésügyi szempontból - a köztéri szoborcsoport, emlékmű. Ugyanakkor az önálló rendeltetésű borospince, a föld alatti garázs, a társasházi lakás épületnek tekintendő.

Öröklés
Az öröklésnek két fajtáját különböztethetjük meg. Végintézkedés hiányában a törvényes öröklés szabályait kell alkalmazni. Az örökhagyó végintézkedése alapján, a törvényes öröklés szabályaitól eltérően lehet a hagyaték - így a hagyatékba tartozó ingatlan - jogi sorsát rendezni.

Széljegy
A tulajdoni lapon feltüntetett széljegy a bejegyzés, átvezetés, feljegyzés iránti ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását tanúsítja.

Telki szolgalom
Telki szolgalom alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék. Telki szolgalmat átjárás, vízellátás és vízelvezetés, pince létesítése, vezetékoszlopok elhelyezése, épület megtámasztása céljára vagy a jogosult számára előnyös más hasonló célra lehet alapítani. Ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy a jogosult földjeiken átjárjon. A telki szolgalom létesítésére az ingatlan haszonélvezetének alapítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Tiszta érték
Az örökség és az ajándék tiszta értéke a megszerzett - illetékfizetési kötelezettség alá eső - vagyon csökkentett forgalmi értéke. A tiszta érték kiszámításánál a megszerzett vagyon forgalmi értékéből le kell vonni a hagyatékot terhelő tartozást, illetőleg az ajándékot terhelő adósság és az egyéb teher értékének egy-egy örökösre, illetőleg megajándékozottra eső részét. A hagyatéki terhekhez kell számítani a hagyatéki eljárás során kirendelt gondnok és végrendeleti végrehajtó tiszteletdíját is. A vagyoni értékű jogból álló terheket az erre vonatkozó speciális szabály szerint kell számításba venni.

Vagyoni értékű jog
Vagyoni értékű jognak tekinthetők a pénzben kifejezhető értékkel bíró jogok. (tartós földhasználat, haszonélvezeti, használati jog, bérleti jog, telki szolgalom, üdülőhasználati jog).

Visszterhes vagyonátruházási illetékingatlannál
Az illetéket a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke, tartási, életjáradéki, vagy öröklési szerződés alapján történő vagyonszerzés esetén pedig a megszerzett vagyon forgalmi értéke után kell kiszabás alapján pénzzel megfizetni. Az illeték mértéke (lakás kivételével) 10 %.